Angol verzió - English versionVáltás akadálymentes nézetreRSS csatorna

Aktualitások

Hírek
Sajtóközlemények

Klaszterfejlesztés

EU logó
Banner
Címlap ÚSZT Klaszterfejlesztés
ÚSZT klaszterfejlesztés Nyomtat Email
Az Új Széchenyi Terv több ponton hivatkozik a hálózat- és a klaszterfejlesztés fontosságára, amelyeket az alábbiakban mutatunk be az egyes programok, kitörési pontok szerint csoportosítva:
1. Egészségipari Program:
Egészségipari innováció alprogram, orvosi műszergyártás: „Fejlesztő – gyártó – értékesítő klaszterek, konzorciumok létrehozása (a teljes innovációs értéklánc lefedésére, az ötletkatalizálástól a piaci bevezetésig), partnerségi kapcsolatok kialakítása (pl. egyetemekkel, kutatóintézetekkel), kereslet-oldali kutatási-fejlesztési tevékenység támogatása (orvosok interaktív javaslatainak bevonásával), közös szolgáltató terek („inkubátor” szolgáltatások) elősegítése.”

Termál - Egészségipar háttérágazatai alprogram, klaszterek a termál egészségiparban:
„A klaszterek a helyi gazdaságfejlesztés fontos eszközei, és csak olyan ágazatban jöhetnek létre, ahol exportra (régión kívüli keresletre) termelnek. Magyarországon még nem jellemző, hogy a vállalkozások és egyéb szervezetek hatékonyan működő hálózatokba, vagy klaszterekbe tömörüljenek, bár néhány jó, regionális kezdeményezés már elindult az egészségiparban és a turizmusban. Jellemzően a térségi termálvízkincs hasznosítására jöttek létre a területi alapon szerveződő termálklaszterek.”

„Az egészségipari klaszterek fejlesztésének céljai

A magyarországi egészségipar fejlődését elősegítő klaszterek képződésének és a meglevő klaszterek támogatásának, az exportképes termékek egészségipari létrehozásának segítése elsősorban az állam aktív szerepvállalására épül.
  • A térségi gyógy- és termálturizmus területén tevékenykedő vállalkozások, szervezetek hálózatának kialakítása a partnerek közötti koordináció, illetve az együttműködés hatékonyságának növelése érdekében;
  • A klaszteren belüli egységes és közös marketing tevékenység folytatása, új egységes térségi arculat kialakítása;
  • A humán erőforrások fejlesztése;
  • Termál- és gyógy-turisztikai kutatások támogatása a régióban;
  • Térségi vállalkozások innovációs tevékenységének erősítése;
  • A komplex termál-egészségipar program egyes elemeinek stratégiai fejlesztését hálózatos, klaszter szerkezetben, a kapcsolódó területekkel együtt, rendszerszerűen kell megvalósítani;
  • A klaszterek fogják át a kutatás-fejlesztés, a termelés, az értékesítés valamennyi fázisát, és integrálják valamennyi, a folyamatban részt vevő szereplőt (kutatóintézetek, termelők/szolgáltatók, önkormányzatok, szakmai és civil szervezetek);
  • A hálózatok alulról építkezzenek, alapvető elv az önkéntesség, a felismert közös gazdasági érdeken alapuló együttműködés.”
2. Zöldgazdaság-fejlesztési Program 
A program a Zöld indikátorok között nevesíti a zöldgazdaság területén működő klaszterek számát, azok nyereségét.

Zöld K+F+I alprogram eszközei: „…Ezen túlmenően fontos a különböző, zöld innováción alapuló együttműködések, konzorciumok, klaszterek támogatása, a meglévő kutatóközpontok és tudásközpontok célzott támogatása, valamint újak létrehozása.”
3. Vállalkozásfejlesztési Program:
Segítség a szövetkezéshez és a hálózatépítéshez: „…A szövetkezés segíti a kisvállalkozók összefogását, és a sok kis kapacitásnak – az észak-olasz modellhez hasonlóan – integrált termelési rendszerbe kell szerveződniük. A szövetkezésnek segítenie kell a hazai beszállító vállalatok klaszterének kialakítását, és ezáltal az ide települt multik jobb gazdasági beágyazódását. Újra kell építeni a kiváló alapanyagokat előállítani képes mezőgazdaságra épülő hazai termelési vertikumokat, amelyek magas hozzáadott értéket képviselő, közvetlenül a fogyasztóknak értékesíthető termékeket tudnak majd előállítani.”

A regionális gazdasági szerep fokozása: „... fontos, hogy Magyarország a Kárpát-medence gazdasági, pénzügyi és kulturális központjává, centrumává váljon, meglévő pozícióit tovább erősítse. Fontos, hogy a magyar gazdasági növekedés előterébe állított programok (megújuló energia, „zöld ipar”, termáladottságokra alapozó egészségipar, gyógyszeripar, magas hozzáadott értékű élelmiszeripar, K+F, járműipar, stb.) hatást gyakoroljanak a régió összes országának gazdaságpolitikájára, lehetőséget teremtve regionális szintű klaszterek kialakításához.”
4. Tudomány – Innováció Program
Az innováció-politika legfontosabb átfogó feladatai: „Emelni kell széles körben a magyar gazdaság K+F- és tudásintenzitását, a feldolgozóipari és szolgáltató szektorokban működő magas növekedési potenciálú innovatív vállalatok támogatása, a kkv-k innovációs és abszorpciós kapacitásának növelése, innovatív klaszterek fejlesztése, valamint az innovációhoz szükséges hazai és nemzetközi tudásforrásokkal és piacokkal való összekapcsolódás révén.”

Az innováció regionális dimenziójának erősítése: „Külön figyelmet érdemel a K+F+I támogatási rendszer területi kiegyensúlyozatlansága. A kiegyenlített fejlődés a regionális szintű K+F+I tevékenység, az együttműködések, a hálózatosodás (pólusok, klaszterek) ösztönzésével biztosítható. A források koordináltabb felhasználásával ugyanakkor orvosolni kell azt a problémát, hogy az a források korlátozottsága miatt az ország K+F+I kapacitásának kétharmadát jelentő Budapestet jelenleg több pályázat esetében is kizárták a lehetséges projekthelyszínek közül.”

Konkrét vállalkozásfejlesztési lépések a hazai innovatív cégek helyzetbe hozására:
„…Az innovatív magyar klaszterek – európai uniós példára – kapjanak dedikált támogatást az együttműködések katalizálásához, a közös termék- és szolgáltatás-fejlesztések megvalósításához”
Kreatív iparágak: „…A kreatív iparágak jellemzően a gazdaság lokális és regionális szintjein jelennek meg, ahol a hálózatosodás, klaszteresedés kialakulhat. A kreatívok megfelelő ösztönzőkkel, az amúgy is erős mobilitásuk további ösztökélésével bekapcsolhatók az európai és azon keresztül a világgazdaságba. Lokális szinten jelentős feladatot teljesítenek azzal, hogy know-how-t közvetítenek a növekedési centrumokból a fejlődő régiókba, új piacokat, együttműködési láncokat nyitnak meg, valamint jellemzően hozzájárulnak egyes városrészek revitalizációjához…”

A kreatív iparágak fejlesztésének céljai: „…Egy fenntartható és vibráló kreatív klaszter jöjjön létre a régióban, melyben Budapest központi szerepet kap…”

A fentiekben bemutatott célok megvalósítását támogató pályázati felhívásokat az alábbi linkre kattintva érhetik el.
 
 



[ Vissza ]